Quentin Tarantino filmjei számomra mindig is a túl véres és káromkodásokkal élményt juttatták eszembe. Bár nem kedvelem az ö fajta filmjeit, azonban be kell hogy valljam, igenis képes a sok verekedés közé fontos eszméket becsempészni. Minden művének megvan a saját üzente, mely manapság igen ritka az igazán jó film rendezőknél. Mai film amelyről kritika érkezik nem más mint:
A Volt egyszer egy….Hollywood
1969, Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész (Leonardo DiCaprio) és jó barátja, kaszkadőre (Brad Pitt) együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is….
Nincs nagyobb esemény annál a filmes világban, mint amikor Tarantino rendez: 9. filmje hihetetlen sztárszereposztással készül, és ismét különleges, véres és gyilkos humorú.
Igen, kétkedven vártam ezt a filmet. Mivel ismertem Tarantino előző műveit, igy volt benne egy is félelem. Viszont most azt kell hogy mondjam hogy ez story kellemes csalódás lett. Minden apró mozzanatával együtt érdekes gondolatokat hozott a felszínre. Az érzelmi háttér, mely kevesebb részt kapott más filmjei során itt fő tényezőként szerepelt. Leonardo DiCaprio alakítása színvonalasra sikeredett, itt ugyanis az erős jellemű Rick Daltont alakítja. A férfit ki érzi hogy szép lassan eljárt felette az idő. A múltban volt pár sikeres alkotása, de mostanra már csak árnyéka régi önmagának, igy hát Western sorozatok főszerepeit játssza el. Azonban a munkája során látszik rajta hogy kezd el kitörni a pánik, mely hatalmába is keríti őt. Mihez kezdjen evvel az új világgal amely próbára teszi öt. Szélsőséges érzelmek teljes skáláját jeleníti meg.
Brad Pitt most inkább a háttérben jelenik meg mint másod hegedűs a néhai kaszkadőr szerepében. Nem megszokott szerep, mivel a legtöbb filmjében erős főszerepekben tűnik fel. Rick sofőrjeként tevékenykedő Cliff Booth, már nem kaszkadőr egy ideje. Rick egyik fő bizalmasaként szinte minden házi munkát rá biz a férfira, ki szíve örömest segít benne. Átlagos fickó, ki minden egyes nap a saját életét éli miközben támogatja Cliff-et, mindig segít neki a bajban. Mégis a barátságukon keresztül mutatják be a változást, az elmúlás jeleit is.
Mégis a történet itt vesz váratlan fordulatot, ugyanis egy kegyetlen gyilkoság előzménye is megmutatkozik benne. Sharon Tate 1969-ben Hollywood új üdvöskéje volt, ki szerepeinek köszönhetően hamar rivaldafénybe került. Tehetségére hamarosan felfigyelt Roman Polański, kivel később össze is házasodtak. Margot Robbie kapta meg ezt a szerepet, mely szerintem nagyon is illet hozzá. A film megelevenedik a tragédia előtti felhőtlen időszakot, hisz áldott állapotban volt. Mégis a szomszédban a problémákkal küszködő Rick Dalton tanyázik, mégis kettejük története szép lassan szövődik össze. A két ellentétes személy kerülő utón, de pont egy tragikus eseményt követően kezd megismerkedni egymással.
Összefoglalás:
5/4
A film szórakoztató elemekkel van felépítve, mely képes egy pillanat alatt a néző elvarázsolni. Megvannak benne azok a fontos tényezők melyen Tarantino filmjeire leginkább jellemző. Mégis ez a történet merőben eltér az eddig témáktól, ugyanis is itt előtérbe kerülnek a hosszabb kibontakozású történet szálak. Nagyobb hangsúlyt fektetettek az érzelmek megjelenítésére. Új elgondolás alapján jó kiinduló pont lehet más megvilágításba helyezni a múltbéli eseményeket. Nekem kifejezeten kellemes csalódást volt ez a film, mely most nem a véres jelentektől nyüzsgött. Igazi humoros és néhol komor események hatására igazi élményt tudott nyújtani a néző számára. Nem volt nagy dobás, de tudott igazi élmény adni.
Bajnóczi Anna
Sajnos nagyon bezavarnak a helyesírás hiányosság.